- Hála Istennek, nem csináltál semmi kárt. - sóhajtott drámaian a felettesem. Csak motyogva beszálltam az autóba és némán figyeltem mindent, ami mellett elhaladtunk. Amikor a lány el akart tőlem búcsúzni, csak intettem egyet, hogy nyugodtan jöjjön fel hozzám.
- Mikor találkozunk legközelebb? - kérdezte, belekortyolva a teájába, amit főztem. Anyám nem volt otthon, valószínűleg éjjel sem jön már haza. Nem ártana neki írni egy sms-t, hogy épségben megérkeztem.
- Nem tudom. - válaszoltam őszintén.
- De Onew...
- Halvány fogalmam sincs, mi fog történni. - ráztam meg a fejem. - Talán csak hagytam magam becsapni, és JinKinek tényleg csak egy kaland voltam.
- Ez nem igaz! - ellenkezett. - Látszott a szemén, hogy szeret! És oppa amúgy sem olyan! - elmosolyodtam a kirohanásán. - Most meg min nevetsz? - háborodott fel.
- Csak vicces, ahogy pattogsz. Nem kéne Sullival találkoznod? Már ahelyett, hogy lelkipásztorkodsz velem.
- Unnie csak este ér rá. - biggyesztette a száját csalódottan. - Még a repülőn beszéltem vele. Azt mondta, hat körül szabadul csak, de kárpótol majd. - csillant fel a szeme.
- Nem akarom tudni! - nevettem fel.
- De ha zavarok...
- Dehogy zavarsz! Csak el tudom képzelni, milyen lehet titokban együtt lenni, és hogy milyen értékes az idő olyankor. Nem akartam, hogy rám pazarold.
- Nem gond, ne aggódj. Van még három óránk. - ezt a három órát amúgy végtelen beszélgetéssel töltöttük. SooRa nagyon aranyos tud lenni, és rendkívül türelmes.
Minden jól ment, míg este hat körül megcsörrent a telefonom. Vendégem már épp menni készült. SMS-em érkezett.
Mikor megnyitottam, a szívem kihagyott egy ütemet.
***
Luna tiszta ideg volt. Igen, az f(x) Lunája.
- Miért történt ez? Miért? Kérdem én! - fogta a haját. - Hogy tudott összeállni egy átlagos lánnyal, amikor velem már régóta közeli kapcsolatban van, és ennyi - mutatta az ujjával - hiányzott, hogy Onew belém szeressen! - az ügynökség próbatermében voltak, mikor kiderült, a SHINee vezetője talált egy lányt.
- Unnie, talán hagynod kéne őket. Ha oppa boldog, akkor legyen az. Ha pedig ők ketten nem egymáshoz valók a lánnyal, úgyis kiderül. - próbálta megtéríteni Krystal, de süket fülekre talált.
- Nem hagyom. - jelentette ki, majd nemes egyszerűséggel kisétált a teremből, csapattársai aggódó pillantásaitól kísérve. Tökéletes tervet talált ki. Itt az idő megvalósítani is azt.
Pontosan úgy történt, ahogy várta. A SHINee visszaért az ügynökségre, éppen az igazgatónál voltak, a cuccuk a folyosón és Onew táskája a földön. Gyorsnak kellett lennie, különben lebukhat. Itt kell lennie valahol a telefonjának... Áh meg is van! Hol az a szám, hol az a szám... itt van. MinJee... oké SMS elküldése... elküldött üzenet törlése... viszlát barátnő.
***
Köztünk mindennek vége.
Onew.
Hirtelen sokkal melegebbnek éreztem a levegőt, mind amúgy. Nem hiszem el. Ez most komoly? A szemem könnybe lábadt. Nem! Én nem sírok! Az egyszerűen természetellenes lenne, hogy én sírjak!
- Minden rendben? - érdeklődött óvatosan SooRa.
- Megmondtam neked! - ordítottam, majd hozzávágtam a telefonom. - Megmondtam... megmondtam...
- Ez nem lehet igaz, unnie! Biztos csak valami rossz vicc.
- Ez neked vicc? - hitetlenkedtem. - Kérlek...most menj el... - nyöszörögtem. Nem szólt semmit, csak szó nélkül becsukta maga után a bejárati. Azt hiszem, ő is jobbnak látta most, ha békén hagy.
Öntudatlan állapotban dőltem be az ágyamba. Átvágtak. Elhagytak. Csakúgy, mint anno az apám. Ő is becsapott és elárult. De mégis miért történik meg ez megint? Mi rosszat tettem?
Szinte már nem is érzékeltem, ami körülöttem van. Csak elaludtam.
Másnap szabadnapom volt, és egész délelőtt csörgött a mobilom. Onew... még van pofája felhívni.
Egy ilyen alkalommal meguntam, és felvettem.
- Mondd, mégis mi a francot akarsz?
***
- Nem veszi fel! Kinyomja azt a rohadt telefont! - őrjöngött a leader.
- Nem lehet, hogy dolgozik? - próbálkozott TaeMin.
- Nem, nem lehet, TaeMin-ah, mert ha odafigyeltél volna, amit amúgy soha nem szoktál, akkor hallottad volna, hogy ma szabadnapja van! - ordította.
- Hyung, nyugodj le! - állt a kétségbeesett Onew elé MinHo. - Lehet, hogy most ideges vagy, de nem megoldás, ha másokon vezeted le.
- Igazad van.. ne haragudj, TaeTae. - kért bocsánatot. - Inkább megpróbálom mégegyszer. Ha ezután sem veszi fel, befejezem. - trappolt ki a próbateremből.
***
- Mi? Most mi a fene történt? MinJee...
- Ne játszd meg magad! Köztünk mindennek vége! Megvártad, míg lefekszem veled, aztán visszajöttünk és egyből el lettem dobva, nem igaz? - gúnyolódtam.
- Én nem értem... én soha...
- Nem érdekel, JinKi. Befejeztem. Ne keress többet. - csaptam le a telefont.
Emlékszem, mikor azt mondta, hogy ne legyek mindig túl büszke. Hát most megkapja. Ebben a pillanatban nem érdekelt, hogy mennyire kemény voltam egész életemben. Zokogva csúsztam le a földre. Bár soha ne találkoztam volna vele...
***
Levágta a telefont. Vége. Mi a fenét tettem? Hát nem próbáltam vele mindent? Nem... nem pedáloztam eléggé, hogy megszeressen? Talán nem is szeretett? De akkor nem mondta volna azt, hogy én használtam ki őt! Erőtlenül hullottak a kezeim a testem mellé, a telefon kiesett a kezemből, én pedig a földön kötöttem ki, hangosan sírva, mint egy kisgyerek. Még azt se hallottam meg, hogy a csapattársaim kirontanak a hangoskodásra a próbateremből. Egyikük ölében aludtam el.
***
Három hét telt el. A fiúk semmit nem hallottak MinJeeről, míg Onew teljes depresszióba esett. Luna ilyenkor vigasztalta a vezetőt, és sokkal közelebb kerültek egymáshoz. Sulliban pedig erősödött a bűntudat. Ugyanis az idő folyamán tökéletesen rájött, mi történt. És erről ő nem szólt egy szót sem. Még SooRanak sem, pedig együtt jártak!
Pontosan ezért döntött úgy, hogy este beszámol szerelmének az egyik titkos találkozón...
- JinRi! - ugrott a nyakába SooRa.
- Erről szokj le, baba, mert a végén még eltöröd valamidet. - csókolta meg a pici ajkakat.
- Majd csak akkor, ha már nem nevetsz mindig, valahányszor ezt csinálom. - mosolygott SooRa huncutul.
- Mondanom kell valamit. - simított ki egy tincset a fiatalabb csillogó szemeiből.
- Mit szeretnél?
- Én... tudom, mi történt MinJee és Onew között.
- Hogy mi? - nyögött.
- Egészen egy héttel az incidens utánig nem jöttem rá. De Luna kezdett furcsán viselkedni. És.... azt hiszem az egészet ő kavarta.
- Nem értem... mégis honnan...
- Állandóan Onew közelében volt, most is ott sündörög körülötte és egyáltalán nem mutat sajnálatot. Szerinted?
- De mégis mit csináljunk?
- Beszélnünk kell mindkettejükkel külön-külön.
- De MinJee nem kommunikál senkivel. A múltkor becsengettem hozzájuk, de az anyukája azt mondta, beteg.
- Ez nehezebb lesz, mint gondoltam... - sóhajtott Sulli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése