- Lee TaeMin. Már megint a te cuccaidat találtam meg a szobámban! - fújtam. Egy hét telt el azóta, amióta hivatalosan járni kezdtünk. Azóta minden éjjel velem alszik, mert a szüleinknek még nem akartuk megmondani. Legalábbis én nem. Féltem, hogy ők mit gondolnának, hiszen testvérek vagyunk, elméletileg.
- Bocsi, cica. - húzott magához a fenekembe markolva. - De minek hordjam el a cuccaimat, mikor úgyis szinte nálad lakom? - biggyesztette le a száját végtelenül cukin.
- Akkor is! Meg kéne tanulnod rendet pakolni magad után. És ne pólóban meg bokszerben mászkálj már!
- Miért is ne? Éjszaka van, apáék már alszanak. Kettesben vagyunk... te meg én...
- Perverz disznó. - szidtam, de csak vigyorogva markolászta tovább a fenekemet, csak most ágyékát is nekem dörzsölte.
- A te perverzed. - sóhajtotta a számba, miközben folyamatosan csókolt, mint egy kiéhezett állat. Térdemnél felkapott, így lábaimat a dereka köré fontam, hogy ne essek le. Éreztem merevségét, amitől elvörösödtem. - Kívánlak. Nagyon. El sem tudod képzelni, mennyi ideje fantáziálok ilyesmiről.
- TaeMin...kérlek...
- Tudom. Még nem, igaz? - félénken bólintottam. - Sajnálom. - elengedett, majd elindult valahova.
- Most merre mész? - húztam vissza a karját.
- Ne aggódj. Sehova nem megyek, csak elintézem a problémáimat. Vagy szeretnéd te? - fogta meg jelentőségteljesen a dudort az alsóján, mire elengedtem és a szemem elé kaptam a kezem. - Még mindig édesen ártatlan vagy. - lehelt egy csókot a homlokomra nevetve, majd távozott a szobából.
Gondoltam, megvárom, míg visszajön, de túl fáradt voltam, így akaratlanul is leragadtak a szemeim. Félálomban még éreztem, hogy befekszik mögém, forró teste az enyémnek nyomódik, és ad egy lepke-puszit a nyakamra.
Reggel, mikor felkeltem, ő már lent volt az étkezőben reggelizni.
- Jó reggelt, kincsem. - köszönt mosolyogva omma. Összeszorult a szívem, ha belegondoltam, hogy egész idáig mindent elmondtam neki, most meg össze-vissza hazudozok, mint egy semmirekellő. Legszívesebben fejbe lőném magamat, komolyan mondom.
- Nektek is jó reggelt. - néztem félre. TaeMin már vidáman beszélgetett az apjával, de most kicsit félrepillantott, szemeit egyenesen a fenekemre és a melleimre szegezve, mire elpirultam, mint egy ötéves kislány. Jézusom, ha most belegondolok, hogy ez a dögös, szexi pasi velem jár, elszégyellem magam, hogy ilyen lányra kell pazarolnia az idejét, mint én.
- Na jó, gyerekek, valami itt nem stimmel. Történt valami? Összekaptatok? - fonta keresztbe a karjait anya.
- Srácok, mégis hányszor kérjünk még meg titeket, hogy legyünk egy család? - kezdték a szüleink a szokásos beszédet, de most a pasim felsóhajtott.
- Appa, omma, el kell mondanunk valamit. Mi már egy jó ideje nem veszekszünk, mert...együtt járunk. - szavait döbbent csend követte. Apának leesett az álla, anyának kiesett a kezéből a palacsintasütő.
- Ezt most komolyan mondjátok? - kérdezte appa.
- Halál komolyan. Mondhattok akármit, most az egyszer nem hagyom, hogy elválasszatok tőle. - hűha. TaeMin most olyan határozott volt, mint szerintem még egész életében soha. Hatalmasat nőtt a szememben.
- Nem is tudom, mit mondjak, Tae... olyan lettél, mint a fiam, de őszintén vártuk már apáddal, mikor veszitek észre egymást. A kis haverjaiddal lassan már fogadtunk is. - most rajtunk volt az elképedés sora. Ezek végig tudtak mindent, az összes idiótaságunkat, és még szurkoltak is? És Onewék...azok a szemét disznók! Ezért még megverem az összeset.
Nem is tudom, mi dühített jobban. Hogy már majdnem fogadóirodát nyitottak nekünk, vagy hogy mindvégig ármánykodtak a hátunk mögött, míg mi megaláztuk egymást folyamatosan. És talán már együtt lehetnénk egy jó ideje. Egyszerűen megfordultam és elindultam a szobámba.
- Most hová mész? - jött anyám meglepett kérdése.
- Tönkre. - vágtam oda és már tényleg rohamtempóban tűntem el a szobám biztonságos rejtekében. Azért annyira nem voltam hülye, hogy nekiálljak bőgni, csak szimplán rohadtul mérges voltam. Most akkor menjenek kekszet kapálni vagy én nem tudom, de legalább ne akarják már a magánéletem irányítani a tudtomon kívül! Kopogást hallottam kívülről.
- Senkire nem vagyok kíváncsi! - ordibáltam.
- Még a szexi pasidra sem? - hát persze, ennek az idiótának most is szándékosan kellett húzni az agyam.
- Nem! - tettem a kezem karba, mint egy hisztis óvodás. Aztán kattogást hallottam és végül nyílt az ajtó. A franc, nem zártam be! Én marha...!
- Azt hiszem, az elzárkózást meg kéne tanulnod, kicsim. Mondjuk megmutatom legközelebb, mire való a kulcs. Vagy akár most is. Tudod, bedugod a...
- Ne perverzkedj! - mordultam rá. - Nincs hozzá hangulatom. - válaszképpen nevetni kezdett.
- Édes vagy, mikor mérgelődsz. De most gondolj bele. Milyen durva lett volna már, ha apáék osztják itt nekünk az észt, hogy egymásnak lettünk teremtve? Nem gondolod, hogy az lett volna bunkóság? Cica, ők csak jót akartak. Tudom, ha kicsit egyértelműbben fogalmaznak, akkor korábban lettek volna köztünk dolgok, de ez így van jól.
- Mikor lettél ilyen okos és férfias? - húztam az agyát.
- Yah! Én itt segítek rajtad meg próbállak terelgetni, erre ezzel szúrod ki a szemem? - fújtatott idegesen.
- Tudom, hogy csak jót akarsz és köszönöm. - olvadtam a nyakába.
***
Anyáék elmentek valami hétvégére a barátaikkal, mi pedig kettesben maradtunk. Gondoltuk, ne unatkozzunk már, így áthívtuk a többieket, történetesen Onewet, MinHot, JongHyunt és Keyt. Egy horrorfilmre esett a választásunk, mivel odakint tombolt az eső, néhol villámok cikáztak, és dörgött az ég. Tökéletes hangulat.
Én összedobtam egy kis nasit, míg Minnie kirombolt az előszobába és beengedte az ázott verebeket.
- Jézusom, rendesen megáztatok. - képedtem el. - Hozok törölközőket. Te meg fogjad magad és pakold ki a cuccokat a nappaliba. - rebegtettem a szempilláimat kedvesem felé.
- Fene a szemeidbe. Megyek. - indult meg a konyha felé, hogy áttelepítse a kaját.
Visszatérve a törölközőkkel és a tonnányi takaróval, szétosztottam őket, majd kényelmesen bebújtam TaeMin ölébe, végül magunkra húztam egy takarót. Jutalmul pedig kaptam egy puszit a számra.
- De édesek! - hallottam meg Key suttogását, mire elmosolyodtam és még közelebb bújtam a forró testhez. Szinte tüzelt, azt hinné az ember, hogy beteg, de nem. Csak ilyen hatással vagyok rá. Ezt még ő maga mondta.
Maga a film valami elképesztően ijesztő volt, legalábbis nekem. Néhány résznél nem mertem ugyan sikítani, de a fejem TaeTae mellkasán végezte. A végén már szabályosan nem lehetett kiműteni szegénynek a karjai közül.
Azért odáig eljutottam, hogy kikísérjem a hahotázó társaságot. Megkérdeztem őket, nem maradnának-e estére, nehogy bajuk essen, de azt mondták, megoldják. Hát jó. Én viszont letusoltam, és ágyba bújtam. Tudtam, hogy Ő is fürdik és jön mindjárt, de azért durva volt egy ilyen film után egyedül ülni a félhomály uralta szobámban.
- Ennyire féltél a filmtől? - lépkedett be mosolyogva. Hát az eszem megáll. Egy szál törölköző volt rajta, felsőtestéről folydogált a víz, a haja szintúgy egyadta nedves volt. Hirtelen mintha villám csapott volna belém, kipattantam az ágyból és megálltam előtte.
- Pofa be. - jelentettem ki, és egyszerűen lesmároltam. Amint megérezte a szájában a nyelvem, ledöbbent. Igen, mindenki jól olvasta, én kezdtem. A válasz pedig egyszerű. Azzal, hogy bevallotta a szüleinknek a dolgokat és férfiként kiállt mellettem, elnyerte az összes bizalmamat. Tudom, hogy neki nagyon nehéz egy lánynál hosszú időre kikötni. Azt hiszem, most bizonyított. Elkezdtem szépen lassan simogatni a meztelen mellkast, néhol megcsókolva, amitől megborzongott, de sikerült megállítania egy pillanatra.
- Mi a fenét csinálsz? - állt meg benne az ütő.
- Felkészültem. - mosolyogtam rá lágyan. - Bízom benned.
- De nem érzed kicsit gyorsnak? Azt hittem, neked hosszabb az út a szívedig...
- Ettől függetlenül nem leszek kurva, te idióta. Csak úgy érzem, kész vagyok. - nem mondott semmit, csak megcsókolt. - Szeretlek. - jelentettem ki egyszerűen, mire elkerekedtek a szemei. Őszintén, én sem tudtam, mi a franc ütött belém. Csak kimondtam.
- Én is szeretlek. - nyögte ki boldogan és hanyatt döntött az ágyon. Kihámozott pizsamámból, azzal a lendülettel szájába véve egyik mellemet.
- Francba... - sóhajtottam fel, ahogy a combjaim belső felét is megtalálta. Egyértelműen a nőiességemet kereste, amit a bugyim alatt meg is talált, óvatosan kezdve lehúzni azt. Kicsit türelmetlen voltam, úgyhogy segítettem rajta egy kicsit, ami annyit tesz, hogy lerúgtam magamról a vékony anyagot. Azonnal meg is bántam. Amint realizáltam a helyzetet, magam elé kaptam a kezeimet.
- Ne takard már el. Egyszerűen meseszép vagy. - motyogta inkább a számnak, mint nekem. Lekapta magáról a falatnyi textilt és elszaladt. Megilletődötten, a takarómat magamhoz szorítva pislogtam.
Én azt hittem, akarja...! De akkor miért? Már elkezdtem volna káromkodni, mikor váratlanul megint visszarohant, egy tubus síkosítóval és egy csomag óvszerrel. Kishíján elbőgtem magam. Mindenre gondolt!
Bekente két ujját a krémmel és nyílásomhoz vezette, végül megéreztem a hideg valamit magamban. Felsikkantottam. Nem fájt, de olyan fura volt. Megkaptam a másik ujjat is. Aztán a harmadiknál már istenesen fájt, nem sok kellett egy kiadós bőgéshez.
- Ne haragudj. - nyomott egy puszit az arcomra. - Nem tudtam ennél óvatosabban...
- Semmi baj. - mosolyogtam rá zihálva. - De emlékszel, mikor azt mondtam a kezeidre, hogy picik? - furán nézve bólintott. - Hát most visszavonom. Ah! - kiáltottam. Eltalált valamit. - Oda mégegyszer! - utasítottam, de kihúzta a kezét. - Most miért? - sóhajtottam csalódottan, de pillanatokon belül jött valami sokkal nagyobb. TaeMin behelyezte az óvszeres merevedését.
- Mindjárt bent van. - nyögte. Mi? Hogy ez még nincs bent?! Ne szórakozzunk már! Fogalmam sincs, meddig szenvedtem. - Kész. - makogta.
- J-jó tudni. - szipogtam. Lefagyott és a nyakamba temette az arcát, várt. Kicsit én is megdermedtem. Mikor már valamennyire megszoktam a jelenlétét magamban, megmozdítottam a csípőm, jelezve, hogy elkezdhet mozogni. Kijjebb húzódott, és azzal a lendülettel betolta magát. Felnyögtem, súrolta azt a bizonyos pontot. - Ah! O-oppa! - sikkantottam. Eltalálta. De még mennyire, hogy eltalálta. Meglepődött a becenéven, de aztán elvigyorodva gyorsított. - Még!
***TaeMin POV***
Hirtelen kieresztette a hangját és olyan lett, mint egy vadmacska. Egy kibaszott szexi vadmacska. A Mennyországban éreztem magam, ahogy az az őrjítő, szűk forróság újra és újra magába fogadott. Sikerült, hogy megbízzon bennem, elértem, hogy kimondja, szeret. Ráadásul ilyen gyorsan. Mérhetetlenül szeretem ezt a lányt, aki most kéjesen sikítozva vergődik alattam. Eszméletlen látványt nyújtott.
- Mindjárt el... - morogtam, és alig mondtam ki, már bele is engedtem forró magomat, nem sokkal később pedig ő ment el. Nem gondoltam volna, hogy mivel neki ez az első, el is élvez, de megveregethettem a hátam gondolatban. A sok gyakorlás miatt egész jó lehetek az ágyban, ezek szerint.
- Köszönöm. - pihegte a mellkasomra bújva. - Csodálatos volt.
- Pedig én gondolkoztam rajta, hogy romantikusabb éjszakán veszítsd el. Mondjuk csoki, eper, pezsgő...
- Nem tökmindegy? Így is tökéletes volt, mert veled lehettem. Szeretlek! - csókolt meg. Hatalmasat dobbant a szívem a kijelentésre.
- Szeretlek. - duruzsoltam a fülébe én is. - Amúgy...
- Hm?
- Ha nem lett volna gumi a farkamon, te most nagyon terhes lennél. - kuncogtam az ágy végébe dobott, használt óvszerre pillantva.
- Lee TaeMin, te barom! Mindig elcseszed a romantikus pillanatokat. - veregette meg erőtlenül a hasfalam, de csak röhögve lesmároltam.
Aztán elaludtunk. A reggeli ébresztőnk pedig talán még jobb lesz, mint este...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése