- Na, unnie, mi megyünk táncolni. Ti itt maradtok? - kacsintott észrevétlenül. Reménytelenül sóhajtva bólintottam. - Akkor vigyázz Onew oppára. Hajlamos sokat inni. - nevetett, majd eltűntek a tömegben a másik négy fiúval. Ha a feletteseim látnák, milyen pocsékul végzem a munkám...
- Miért van olyan érzésem, hogy SooRa terve volt kettesben hagyni minket? - nézett rám szúrós szemekkel a leader.
- Mert tényleg ő volt. - nyögtem ki. Most minek hazudjak? Egyértelmű a helyzet.
- Gondoltam. - mosolyodott el. Aztán megpróbálta megfogni a kezem, de arrébb húzódtam.
- SooRa csak annyit akar, hogy beszéljük meg. Hogy ne legyen feszültség.
- Értem. - látszott a szemén a csalódottság. - Igyunk! - és már rendelte is a különböző alkoholos löttyöket, majd rögtön le is húzta az elsőt. És sorban a többit. - Na ez az egyetlen kibaszott ok van, amiért megéri eljönni egy ilyen kócerájba. - vihogta. Már káromkodik is...
- Szerintem ennyi bőven elég lesz.
- Neeeem! Jól bírom az italt!
- Látom.
- De tényleg!
- Menjünk ki levegőzni. - vetettem fel az ötletet. Az kell még ide, hogy egy részeg idolt kelljen hazatámogatnom. A végén lefotóznak és mire visszaérünk innen, agyonvernek... A kótyagos vezető sorsába beletörődve állt fel a helyéről, és követett, ki a szórakozóhelyről. Egy félreeső padhoz sétáltam. Senki nem láthatott volna meg minket a fáktól és a bokroktól. Tökéletes választás. - Leülni. - utasítottam.
- De akkor te is. - alkudozott, mire sóhajtva helyet foglaltam mellette. - Nem azért ittam ám, mert jól esik. - szólalt meg hirtele.
- Akkor minek ittál egyáltalán? - prüszköltem. Ennek semmi értelme.
- Mert józanul még magával sem teljesen őszinte az ember. Így sokkal bátrabban meg tudom tenni, amit most fogok, és az se fog annyira fájni, mikor esetleg felpofozol. - vigyorgott.
- Mit... - nem fejezhettem be, mert az ajkaimra tapadt, kicsit hevesen mozgatva sajátjait, így megéreztem az édes alkohol ízt, ami most egyáltalán nem zavart. Sőt...
- Végre megtettem. - suttogta, miután elváltunk. - Mondtam, hogy jól bírom az alkoholt. Ennyi nekem nem árt meg, éppen csak, hogy jó kedvem lesz tőle. Mindenre emlékezni fogok, így arra is, amit most kérdezek. Mit szólnál, ha több lenne köztünk barátságnál? - úgy néztem rá, mint egy idiótára. Ez viccel.
- Persze, hogy aztán amikor visszamegyünk, lepattinthass. Ne is álmodj róla.
- Szóval elismered, hogy tetszem. Hát megnyugtatlak, egyáltalán nem akartam ezt tenni. - leállt az agyam.
- Nem hiszek neked. - jelentettem ki. Felsóhajtott.
- Tudtam, hogy akaratos nőszemély vagy... akkor adj próbaidőt.
- Mi van?
- A nyaralást.
- Eh? Mit akarsz a nyaralással?
- Legyél a barátnőm a nyaraláson, és ha visszamegyünk, eldöntöd, akarsz-e tőlem valamit.
- Hülye vagy? Ezt most halál komolyan gondolod?
- Hányszor mondjam még el, hogy igen? - kezdett türelmetlen lenni.
- Egye fene. Kíváncsi vagyok, mi sül ki ebből... - főleg, hogy nem értem, miért is mentem én ebbe bele...
***
Elég fájós fejjel keltem a szobámban. Miután azzal a marhával megvitattuk a dolgokat, visszamentünk a klubba. Nem ittam sokat, mert azért mégis csak egy testőr vagyok, de kicsi került belém is. Kóvályogva másztam ki SooRahoz a nappaliba.
- Hogy vagyunk, hogy vagyunk? - vigyorgott rám sunyin.
- He?
- Hallom, Onewval kipróbáljátok, milyen együtt.
- Elmondta?
- Aha. Mikor hazaértünk elkezdett ordibálni, hogy "Van nőm!" vagy valami ilyesmi.
- Aigo. - meresztettem a szemeimet. Kopogtak. Odasiettem, hogy kinyissam, és egy gyengéden mosolygó fiúval találtam szemben magam.
- Jó reggelt. - nyújtott felém egy bögre kávét és odahajolt egy pusziért az arcomhoz.
- Neked is. - mekegtem debilen. - Mi a fenét csinálsz itt?
- Meglátogatlak. Minden rendben?
- Persze. Miért ne lenne? Tettél valamit az italomba tegnap? - gyanakodtam.
- Dehogy! Csak azért kérdeztem, mert kicsit becsíptünk.
- Ja... nem nagy dolog. - egyenesedtem ki, belekortyolva a fekete italba, rögtön le is húzva. - Köszönöm. - adtam vissza a kezébe. - Egy testőr nem engedhet meg magának fetrengést.
- Mit csinálsz ma este? - kérdezte hirtelen.
- Nem tudom, attól függ, SooRa mit szeretne.
- Nekem mindegy. Szerintem JongHyun oppáékkal leszek. - vigyorgott az említett.
- Akkor... eljössz velem valahova? - pislogott a srác ártatlanul. Furán néztem rá. Aztán eszembe jutott, hogy mi gyakorlatilag tegnap óta "járunk".
- Hát... oké. - húztam össze a szemöldököm. Onew boldogan elvigyorodott és derekamnál magához húzott.
- Most megcsókolhatlak? - ártatlan a seggem...
Egy darabig még bámultam az arcát aztán alig láthatóan bólintottam, mire nyomott egy puszit a számra, majd még egy, mélyebb csókra váltott. Atya ég...
---Onew POV---
- Mi a fenét csináljak? - vertem a fejem a falba este.
- Hyung, szerintem túlreagálod. MinJee nem fogja leharapni a fejed, ha kivételesen nem sztárnak öltözöl, hanem embernek. - vélekedett TaeMin.
- De nem értitek... Ez a lány hyung ellentéte. Onew életvidám, hülye, nyitott személyiség, hatalmas szívvel. MinJee meg egy kicsit...öhm... - kezdte Key.
- Kicsit komolyabb típus. - fejezte be MinHo.
- Ezzel sokat segítetek. - gúnyolódtam.
- Akárhogy is, semmi sem lehetetlen. Tíz perc múlva az előtérben kéne lenned, szóval igyekezz. Az este majd kialakítja saját magát. - veregetett hátba JongHyun.
- Oké. Akkor... szurkoljatok. - indultam el. Gőzöm nem volt, hogy hódítsam meg MinJeet.
---MinJee POV---
- Kész. - forgatott meg SooRa elégedetten. - Tökéletes lesz. Most már gyönyörű vagy.
- Nem vitted túlzásba, ugye? Megmondtam, hogy csak a partra szeretnék menni.
- Igen. Hozzám képest ez visszafogott. - bólintott. - Indulj. Fighting!
Idegesen mentem le az előtérbe, ahol már ő várt. Mikor meglátott, elakadt benne a levegő, amit elég jó jelnek vettem. Én is lányból vagyok, felismerem az ilyet. Kicsit jobban kezdett verni a szívem.
- Sokat késtem? - álltam meg vele szemben. Mosolyogva megrázta a fejét.
- Öt perccel korábban jöttem. - fogta meg a kezem, ujjainkat gyengéden összekulcsolva. Lenéztem, mire zavarba jött. - Nem kellene ezt? Elvehetem a kezem, ha gondolod....
- Nem kell. Csak meglepődtem. - vallottam be őszintén. Elnevette magát.
- Van valami elképzelésed, hogy hova szeretnél menni?
- A partra. Olyan szép ilyenkor este és alig vannak ott. - csillant fel a szemem.
- Hát akkor a part. Tudok egy jó helyet. - futott, mire utánakiáltottam.
- Yah! Várj meg! - kezdtem élvezni a helyzetet, nevetve értem utol, egyenesen a homokba estünk, mikor a hátára ugrottam. Hirtelen felindulásból maga alá gyűrt és végignézett rajtam. Egyik kézzel végigsimított az arcomon.
- Tudod... gyönyörű vagy...
- Onew...
- Hívj inkább JinKinek. Most... csak mi vagyunk. Nincs kamera, nincs műsor, csak mi ketten. Én komolyan szeretnék veled lenni. - pirulva néztem más irányba, de visszafordította a fejem. - Annyira nehéz lenne kimondani, hogy érzel valamit?
- Én... - nyögtem. Dühösen villantak a szemei. - Kedvellek. - motyogtam.
- Nehéz volt? - enyhült meg a hangja. Megráztam a fejem. - Na látod. - csókolt meg. Mozdulatlanul feküdtem alatta. Csak mi ketten. Ahogy mondta.
- De attól még ugyanúgy próbaidőn vagy. - közöltem vele. Fintorgott egy sort.
- Mindjárt gondoltam. De ez jelent valamit, ugye? - kis hezitálás után bólintottam. Felsegített a földről és sétáltunk tovább. Egy idő után lehűlt a levegő, és közelebb bújtam hozzá.
- Fázol? - nézett le rám. Megrázta a fejem. - Nem a francokat. Remeg a szád. Ne legyél ilyen makacs. - dorgált.
- Nem hiszem el. Más már rég hagyott volna a fenébe. Erre jössz te, és kijelented, hogy velem akarsz lenni, és legyek a barátnőd. Hihetetlen vagy, komolyan...
- Egyszer úgyis rájössz, miért. - adott egy puszit a számra, és vállamra terítette az ingét.
- Egy szál trikóban vagy. Meg fogsz így fagyni. - próbáltam neki visszaadni az inget, de nem engedte.
- Nem számít. Menjünk vissza. - ajánlotta fel. Bólintottam Visszasétáltunk a hotelbe. Megdöbbentem, mikor az órára néztem.
- Tíz óra lesz. Három órát lent voltunk.
- Látod, sokkal gyorsabban megy az idő, ha kettesben vagyunk. - nevetett. Beszálltunk a liftbe, majd ő a tizediken kiszállt, de előtte adott egy búcsúcsókot. - Holnap találkozunk. - engedte el a derekam, majd elsétált a folyosón.
***EGY HÉTTEL KÉSŐBB***
TaeMin és Key lakosztályában voltunk a nappaliban. JongHyun a dívával összebújva a kanapén, hasonlóan MinHohoz és TaeMinhez, akik az egyik fotelben foglaltak helyet. Elég nyíltan közöltem velük, hogy túl feltűnőek, úgyhogy kíméljenek meg a felesleges titkolózástól. Én pedig JinKi ölében, betakarózva egy pokróccal, hátam a mellkasának támasztva, fejem a vállán. Egyik keze a hasamon, másik keze az enyémmel összekulcsolva.
- Unnie. - lépett be hozzánk SooRa. A fiúk nem igazán vették észre, mert egymással voltak elfoglalva, de én egyből megláttam a szemeiben csillogni a könnyeket. Kimásztam a rögtönzött fotelem öléből, és behúztam őt a mosdóba.
- Mi történt? - egyszerűen elképzelni nem tudtam, mi a fene lehetett az, ami így felzaklathatja őt.
- Én... unnie, ígérd meg, hogy nem undorodsz tőlem és mindig mellettem maradsz. - törölt le egy könnycseppet a szeme sarkából.
- Rendben.
- Szóval én... úgy egy hónappal ezelőtt találkoztam valakivel. És szerelmes lettem. Az érzés pedig viszonozva lett...
- Akkor miért lógatod az orrod?
- Mert akivel együtt vagyok, MinHo ex...
- Pasija?
- ...barátnője.
- Hogy... MI? - nyögtem. - SooRa, te...
- Biszex vagyok. - suttogta halkan. Hirtelen magamhoz öleltem. Olyan gyengének tűnt, édesanyámra emlékeztetett, aki szintén nagyon törékeny nő.
- Ki az illető lány?
- Sulli unnie az f(x)-ből. - bújt hozzám. Ledöbbentem.
- A mindenit. Hát... ez aztán a dráma. - pislogtam. - El kell mondanod MinHonak, de legfőképp JongHyunnak. Segíteni fognak, hidd el.
- Nem! Nem akarom elmondani. Apám hatalmasat csalódott Jjongban, mikor ő megmondta neki, hogy nem viszi tovább a családi vérvonalat, mert meleg. Apa azt hiszi, hogy rám számíthat, és a bátyám is azért ilyen nyugodt, mert annak tudatában van, hogy én majd adok a szüleinknek unokákat. Ha megtudná, képes lenne elhagyni Key oppát, hogy teljesítse a kötelezettségeit. Én ezt nem akarom!
- Aish, értem. Akkor mit akarsz csinálni? Nézd, SooRa, én melletted állok.
- Köszönöm. - ölelt hálásan. - Mondtam én Sullinak, hogy benned megbízhatunk. - mosolygott rám boldogan. Felsóhajtottam.
- Baj lesz még ebből, ha máshogy derül ki, ugye tudod?
- Tudom. El is fogom mondani. Majd. De egyelőre még annyira aranyosak együtt a tesómék, hogy parasztság lenne belerondítani a hülyeségeimmel. Már most lelkifurdalásom van, hiszen nem régen lettél Onew oppa párja, erre még terhellek a magánéletemmel...
- Ez nem igaz. Elfelejtetted, hogy sok mindent neked köszönhetek. Akármilyen bunkó is vagyok, ezt azért el kell ismernem. És amúgy is próbaidőn vagyunk... Nem is járunk igazából...
- Nekem már nem úgy tűnik. - csukladozott, sunyin nevetve. Megforgattam a szemeimet.
Megvártam, míg megnyugszik, majd együtt léptünk ki a fürdőből, hogy újra csatlakozzunk a srácokhoz.
- Mi a fenét csináltatok ti odabent? Ha SooRa nem lány lenne, azt hinném, megcsalsz. - nevette idiótán Onew. Csúnyán néztem rá.
- Van egy kis szerelmi ügyem, és unnie segített benne. - mentett ki a lány.
- Szerelmi problémáid vannak, kincsem? Mondd el nekem! - sikkantott Key.
- Bocsi oppa. Ez lánytéma. - nevetett fel.
- Akkor ki a pasi? Legalább annyit árulj el, hogy letekerhessem a... - kezdte JongHyun, de húga leintette.
- Semmi közöd hozzá, mert tényleg az lenne a vége, amiről beszélsz. Csak egy srác, még a gimiből. - hazudta. - Azóta is tartjuk a kapcsolatot. - magamban elismerően bólintottam. Ez a lány aztán tud...
- Hagyd már. Tizennyolc éves elmúlt. Természetes, hogy barátja van. - röhögött MinHo. TaeMin szintén vihogva fúrta szerelme vállába a fejét.
- Szerintem is. Inkább nézzük a tévét, egy kis randizgatás senkinek sem árt. - a maknae most nem is mondott hülyeséget.
Másnap telefonbeszélgetésre ébredtem.
- Te is hiányzol. Nemsokára megyünk. Oké, átadom. Szia! - SooRa volt az. Kiléptem a szobámból.
- Sullival beszéltél? - kérdeztem. Mosolyogva bólintott.
- Üdvözölnek. Elmondtam nekik, hogy beszéltem veled.
- Majd add át, hogy én is üdvözlöm a lányokat. - bólintottam.
Megint kopogtattak. Már rutinból tudtam, ki lesz az, így meg se lepődtem, mikor Onewval találtam szemben magam. - Szia. - köszöntem.
- Jó reggelt. - húzott magához, csücsörítve a száját, amire szemforgatva nyomtam egy puszit. - Ma ráérsz este? - érdeklődött.
- Elfelejtetted, miért vagyok itt? Hogy vigyázzak SooRara, ha veled randizgatok? - vontam fel a szemöldököm.
- Ugyan, unnie! Ma TaeMin oppa szülinapjára készülök MinHo oppával, mert szerencsétlen nem tudja, mit adjon neki, pedig már csak egy hetünk van. Ti menjetek csak.
- Hát oké, ahogy akarod. - biccentettem. - Tehát ráérek. - néztem vissza Onewra.
- Szóval... arra gondoltam, elviszlek vacsorázni. Pislogtam kettőt, mire leesett, mit mond.
- Vacsorázni?
- Baj van? Máshova szeretnél menni? - ijedt meg.
- Nem, semmi baj. Csak nem szoktam hozzá a nyálas dolgokhoz. De jólesik, hogy gondolsz rám. - vallottam be. Boldogan elvigyorodott. Mint egy gyerek... - Fél nyolcra érted jövök. - csókolt meg gyorsan, és már szaladt is.
- Oppa nagyon romantikus. - sóhajtott meghatódva SooRa. Értetlenül néztem rá. - Tudod, ő nagyon hamar szerelmes lesz, és elég nyálas ilyenkor. Nem akarja elveszíteni, akit szeret. Ragaszkodik. Ezért se legyél vele olyan tartózkodó. - elgondolkodtam. Akkor ezért szeretne mindennél jobban maga mellett tudni? Magamban meghatódtam. Ez az ember mindig okoz valami meglepetést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése